EMBODIED COGNITION A mozgás és a nyelv kapcsolatának régi-új megközelítése
Dorina Noémi Bakos, Mária Sósné Pintye, Julianna Vig
Gyógypedagógiai szemle March 18, 2025 DOI: 10.52092/gyosze.2025.1.3 (opens in new tab)
Study at a glance
AI-extracted from the abstract| Characteristics | Scoping review Peer reviewed |
|---|---|
| Key findings | The authors argue that embodied cognition, particularly its balanced non-extreme variants, provides a more nuanced framework for understanding how sensorimotor and motor experiences shape mental representations and language development. They contend that interdisciplinary evidence supports cascading connections between somatosensory hierarchy levels and symbolic representation, and propose that this post-cognitive perspective could inform more refined principles for early language intervention, while noting that the evidence base remains incomplete. |
Abstract
Háttér és célok: Nyelvi késés/zavar kezelésekor gyakori kérdés: a szomatoszenzoros és motoros tapasztalatok hogyan befolyásolják a mentális reprezentációk kialakulását és a kapcsolódó nyelvi szimbólumok fejlődését. A tanulmány célja az embodied cognition nézetrendszer bemutatása, a kapcsolódó neurológiai és nyelvi fejlődéssel, -fejlesztéssel összefüggő bizonyítékok összefoglalása. Fő kérdés: Hogyan járul hozzá az embodied cognition szemlélete nyelvi fejlesztő programok alapelveinek kialakításához? Módszer: Az embodied cognition nézetrendszer és a hozzá kapcsolódó bizonyítékok feltérképezéséhez a scoping review módszerével közelítettünk, melyet indokol a téma újdonsága, a szakirodalom szerteágazó volta, a fogalmi tisztázás igénye, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok típusainak különbözősége (Peters et al., 2015). Eredmények: Az embodied cognition nézetek alapkérdése az elme-test kapcsolat fenomenológiai megközelítése. Egyes irányzatai eltérő kritériumokat fogalmaznak meg e kapcsolat mibenlétére. Az interdiszciplináris kutatások új összefüggéseket tártak fel a szomatoszenzoros hierarchia egyes szintjei között, megmutatva a fejlődés finomhangolódását és szimbolikus reprezentációkkal, köztük a nyelvvel való kaszkádszerű összeköttetését. Következtetések: Az embodied cognition nézetrendszer szélsőségektől mentes kiegyensúlyozott szemlélete, az ehhez kapcsolódó kutatási eredmények lehetővé teszik a hagyományos mozgás-beszéd, mozgás-nyelv kapcsolat átértékelését, az egymásra épülő folyamatok finom összefüggéseinek felismerését. A bizonyítékok még hiányosak, mégis ez a posztkognitív szemléleti keret az eddiginél kifinomultabb szempontrendszert adhat korai nyelvi fejlesztő eljárások elveinek megfogalmazásához.