Buddhist psychology and its practical application in the West
Tibor Porosz
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika June 1, 2010 DOI: 10.1556/mental.11.2010.2.1 (opens in new tab)
Study at a glance
AI-extracted from the abstract| Characteristics | Review Peer reviewed |
|---|---|
| Topics | Buddhism |
| Key findings | Argues that Buddhist methodology aligns with the current paradigm shift in scientific criteria, and that Buddhist ideas have influenced transpersonal psychology, neurophenomenology, and brain science. Notes remarkable similarities between Buddhist behavioral strategies and modern behavioral therapy techniques, and highlights the therapeutic potential of mindfulness-insight meditation for mental hygiene. |
Abstract
Az írás áttekintést ad a buddhista pszichológia tradicionális irodalmának nyugati recepciójáról, illetve egyes gondolatainak a nyugati pszichológiával történt összehasonlító elemzéseiről. Ezt követően a nyugati és a buddhista pszichológia általános jellegzetességeit veti egybe, hasonlóságaikat és különbségeiket foglalja össze. Ehhez kapcsolódóan a cikk a nyugati tudományosság és a buddhista szemlélet módszertani azonosságait és eltéréseit tárgyalja, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a buddhizmus módszertana a „tudományosság” kritériumainak napjainkban zajló paradigmaváltási folyamatába illeszkedik. Az írás bemutatja a buddhizmus és a tudomány kapcsolatának főbb pontjait, valamint azt, ahogyan a nyugati pszichológia és a buddhizmus közötti dialógus útján haladók Karen Horney, Carl Gustav Jung és Erich Fromm úttörő vállalkozásainak nyomdokaiban járnak. A cikk rámutat továbbá arra, hogy a buddhista nézetek egyre szélesebb körű ismertségét követően e szemlélet bizonyos elemei az 1960-as évek végére a transzperszonális pszichológia létrejöttekor már meghatározó szerepet játszottak, de a jelenkori tudatkutatás terén, a neurofenomenológia születésénél, vagy az agykutatásban is érvényesülnek a hatásaik. Az utóbbi évtizedekben növekedett a nyugati pszichológia arra vonatkozó felismerése is, hogy a buddhizmus releváns a nyugati pszichopatológia és pszichoterápia számára. Figyelemre méltó a magatartás megváltoztatására irányuló buddhista stratégiák összevetése a modern viselkedésterápiák egyes technikáival, melynek során számos hasonlóságra derül fény, miközben a profilaxis, illetve a mentálhigiénia szempontjából Nyugaton a buddhista meditációk alkalmazása kínál új lehetőségeket. A meditációnak ez a szerepe különösen érvényes az „éberség–belátás” (páli: szatipatthána–vipasszaná) típusú, nem-reaktív meditáción alapuló terápiás módszerek esetében, melyeket a tanulmány szintén ismertet röviden.\n\t\t\t | \n\t\t\t\tFirst, the article surveys the Western reception of the traditional literature of Buddhist psychology and the comparative analyses of some of its ideas with Western psychology. Then it compares the general characteristics of Western and Buddhist psychology, specifically their similarities and differences in method. It claims that the Buddhist method fits well with the paradigm change regarding the criteria of ‘science’ happening today. The paper presents the main points of connection between Buddhism and science, as well as how the present dialogue between Buddhism and science follows the pioneering enterprises of Karen Horney, Carl Gustav Jung and Erich Fromm. The article points out that since the Buddhist view became ever widely known by the late 1960ies, some of its elements have already played a crucial role at the formation of transpersonal psychology. These effects are also felt in contemporary cognitive science like at the birth of neurophenomenology or in brain science. In recent decades, Western psychology has come to appreciate ever more the relevance of Buddhism to Western psychopathology and psychotherapy. When we compare Buddhist strategies aimed at behavior modification with some modern techniques of behavioral therapy, the similarities are remarkable. At the same time, from the point of view of prophylaxis or mental hygiene, the application of Buddhist meditation techniques presents new possibilities in the West. This is particularly true of the therapeutic use of non-reactive meditation methods such as the cultivation of “mindfulness–insight” (pali: satipatthana–vipassana). Finally, the article presents the most important methods based on the cultivation of mindfulness.
Comparable studies
Other narrative reviews on buddhism, most cited first.
| Study | Year | Design | Participants |
|---|---|---|---|
| Mindfulness-Based Stress Reduction, Mindfulness-Based Cognitive Therapy, and Zen Meditation for Depression, Anxiety, Pain, and Psychological Distress | 2012 | Review | |
| Measuring mindfulness | 2011 | Review | |
| The Influence of Buddhist Meditation Traditions on the Autonomic System and Attention | 2015 | Review | |
| Seeking the Sacred with Psychoactive Substances | 2014 | Review | |
| Positive Psychology and Buddhism | 2023 | Review |
Citations in the library
Cites 11
- Mindfulness training as a clinical intervention: A conceptual and empirical review. Clinical Psychology Science and Practice 2003
- Alterations in Brain and Immune Function Produced by Mindfulness Meditation Psychosomatic Medicine July 1, 2003
- Meditation experience is associated with increased cortical thickness Neuroreport November 7, 2005
- What Do We Really Know About Mindfulness-Based Stress Reduction? Psychosomatic Medicine 2002
- An Exploratory Study of a Meditation-based Intervention for Binge Eating Disorder Journal of Health Psychology May 1, 1999
and 6 more in the library